Miért olyan egészséges a kecsketej?

Natúrkonyha
Nem csak allergiásoknak
Miért olyan egészséges a kecsketej?

A kecsketejből készült élelmiszerek könnyen emészthetők és kevés allergén anyagot tartalmaznak. Migrén és stressz esetében is igen jótékony hatásúak. A kecsketej kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemőtáplálásban, és remek rák elleni védelem is egyben. Ez csak néhány számos előnye közül.
A kecske az egyik legrégebbi háziállatunk. Körülbelül tízezer évvel ezelőtt háziasították őseink, nagyjából egy időben a kutyával és a birkával. Már i. e. 5000-ben ittak kecsketejet, és a mai napig ez a világon a legnagyobb mennyiségben fogyó tejféleség. A kecsketejet valaha Európában is nagyon kedvelték. A korai középkorban számos kolostorban készítettek kecskesajtot. Bingeni Hildegard (1098?1179) idejében a tehéntejből készült sajt szinte teljesen ismeretlen volt.
A vakítóan fehér kecsketejnek számos egészségügyi előnye van a tehéntejjel szemben. Már pusztán az a tény, miszerint a kecske nem lesz vemhes, miközben tejet termel, óriási pluszként értékelhető. A tehén, miközben tejet ad, már hasában hordozza a következő embriót, aminek hatására a kifejt tejben feldúsul számos hormon szintje.
Előfordulhat allergiás reakció a kecsketejre, azonban jóval ritkábban, mint a tehéntej esetében.
A tehéntej-allergia leggyakrabban a csecsemőket és a kisgyermekeket érinti, de felnőttkorban is kialakulhat. Gyakran az érintett nem is tudja, hogy a tehéntejjel van problémája. Évekig szenvednek a rejtélyes panaszoktól anélkül, hogy bárki is kiderítené, mi okozza azokat. Jellemzőek a gyomor-bél traktusban jelentkező panaszok, a légzéssel kapcsolatos tünetek (gyerekeknél gyakori az asztma) vagy a bőrproblémák: ekcéma, neurodermatitisz.

Miért olyan könnyen emészthető a kecsketej?
A kecsketej zsírmolekulái akár tízszer kisebbek, mint a tehéntejben lévők. Ezen kívül a kecsketejben sok olyan enzim található, amelyek támogatják az emésztés folyamatát. A rövid és közepesen hosszú zsírsavak aránya jóval nagyobb, mint a tehéntejben, és ezek élénkítik az anyagcserénket. A kisebb zsírgömböcskéket az enzimek sokkal gyorsabban, könnyebben tudják lebontani. Az esszenciális zsírsavak a koleszterinszint csökkentésében is segítenek, ezzel egyúttal szívünk egészségét is védik. A kecsketejben található proteinek is más struktúrájúak és egyenletesebben oszlanak el, mint a tehéntejben.
Ezen kívül a kecsketejben igen kevés alfa-s-1-kazein található. Az alfa-s-1-kazein olyan fehérje, amelyről szakértők azt gyanítják, a tehéntej-allergiáért felelős anyag. A tehéntejben hétszer annyi van belőle, mint a kecsketejben.
Egy új-zélandi tanulmány szerint a kecsketej proteinprofilja sokkal inkább hasonlít az anyatejéhez, mint a tehéntejé. A tanulmány azt is bebizonyította, hogy a csecsemők sokkal jobban emésztik a kecsketejet.
Ez azonban még nem minden. Megvizsgálták a kecsketejnek a gyógyszerek, illetve az erős fizikai terhelés által kiváltott bélkárosodásokra gyakorolt hatását is. A klinikai tanulmány szerint a naponta fogyasztott kecsketej hatására enyhül a bélnyálkahártya gyulladása és regenerálódnak a sérült bélbolyhok is.
A kecsketejben meglehetősen kevés folsav és B12-vitamin található, e hiány azonban teljes értékű táplálkozással kiegyenlíthető. A kecsketej ugyanakkor igen gazdag ásványi anyagokban, például kalciumban, foszforban, káliumban, magnéziumban és kloridban. A nyomelemek közül tartalmaz jódot és cinket is.

A kecsketej jótékony hatású az alábbi esetekben:
* asztma,
* neurodermatitisz és ekcéma,
* migrén,
* ideges eredetű és krónikus gyomor-bél rendszeri panaszok,
* irritált szemek és orrnyálkahártyák, hurutos nyálkahártyák,
* idegesség, stressz következményei, félelem, koncentrációzavar..

További hatások:
* megvéd a sejtek korai öregedésétől,
* segítségével megelőzhető a rák,
* megvédi sejtjeinket a káros környezeti hatásoktól, pl. a cigarettafüst, a környezeti mérgek és a szervezetben keletkező mérgek hatásaitól,
* kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemők táplálásában,
* tehéntej-allergia esetén kiváló alternatívája a tehéntejnek.

Kecsketejjel a csontritkulás ellen
Különösen értékes a kecsketej magas D-vitamin-tartalma; háromszorosa a tehéntejének, ami a kalcium optimális felszívódását biztosítja.
A WHO már 2003-ban kiadott egy ajánlást, miszerint a felnőtteknek 400?500 mg kalcium fogyasztását javasolja naponta. Korábban a napi ajánlott mennyiség 900?1500 mg volt. Mostanra a szakértők eljutottak a felismerésig, miszerint nem csupán a kalcium mennyisége számít, hanem a kellő mennyiségű D-vitamin is.
Az új, a korábbinál jóval alacsonyabb ajánlással kapcsolatban az ún. „kalciumparadoxonra” hivatkoznak. Eszerint a fejlett ipari országokban, a viszonylag magas kalciumfogyasztás ellenére, jóval gyakoribb a csontritkulás, mint az alacsonyabb kalciumfogyasztó populációkban.
A rendelkezésre álló adatok értékelése után a bizottság feltételezi, hogy a tejben található fehérje a magas kalciumtartalom jelentette előnyt megsemmisíti, ugyanis a fehérjék feldolgozása során a szervezetben savak termelődnek. A kalcium savsemlegesítőként működik, hozzákapcsolódva a savakhoz, és így ki is ürül a szervezetből.
A kecsketej ezzel ellentétben lúgosító hatású, gondoskodik a sav-bázis egyensúly fenntartásáról. Magas D-vitamin-tartalmának köszönhetően ráadásul a benne lévő kalcium is sokkal hatásosabban képes felszívódni.
Természetesen a szabadon tartott állatok tejében jóval magasabb a biológiailag értékes anyagok mennyisége, mint az istállóban tartott társaikéiban, ugyanis a D-vitamin termelődéséhez napfénynek kell érnie az állatok bőrét.
Táplálkozástudósok szerint a kecsketej a stressz csökkentésére is kiválóan alkalmas, és az ideges eredetű emésztési zavarokat is enyhíti. Sőt, a rák elleni védelemben is hatásos! Utóbbi hatás feltételezhetően a benne található koenzim Q10-tartalomnak köszönhető. Ez az enzim hasonlít az E-vitaminra és erős antioxidáns tulajdonsággal bír, ráadásul életfontosságú alkotórésze sejtjeinknek. Sajnos egyelőre nem állnak rendelkezésünkre egyértelmű adatok a kecsketej koenzim Q10-tartalmáról, mindenesetre egyes kutatók ezzel a koenzimmel magyarázzák azt a tényt, miszerint a kecskék soha nem betegszenek meg rákban.
- tamás –

A kecsketejben található legfontosabb anyagok:
Proteinek: Igen jól emészthető proteinek (albuminok, globulinok és kazeinek). Finom, egyenletes eloszlásuk miatt jobban emésztjük ezeket, mivel az enzimek könnyebben hozzájuk férnek. A kecsketej fehérjéi a gyomorban lágyra alvadnak. Nagyon kevés benne az alfa-s-1-kazein, ezért kevéssé allergén hatású.

Zsírsavak: Sok, biológiailag értékes rövid és közepesen hosszú zsírsav. Ezen kívül gazdag kétszeresen telítetlen konjugált linolsavban (CLA). Ez rákvédő hatású, ugyanakkor véd az érelmeszesedés ellen, és klinikai tanulmányok eredménye szerint csökkenti a test zsírtartalmát is, ezzel párhuzamosan növelve az izomtömeget.

Ásványi anyagok: Kalcium, kálium, magnézium, nátrium, foszfor és klorid.

Nyomelemek: Réz, cink, foszfor, bór, titán, króm, jód, viszonylag kevés vas.

Vitaminok: A-, B1-, B2-, C-, D- és E-vitaminok, Nagyon kevés B12-vitamin és folsav. A kecsketej azért annyira fehér, mert A-vitamint tartalmaz. Ezzel szemben a tehéntej az A-vitamin előanyagát, a karotint tartalmazza. A kecsketejben háromszor annyi D-vitamin van, mint a tehéntejben, ami fontos a kalcium felszívódásához.

Enzimek: Nyolcféle enzim, plusz a koenzim Q10, amely antioxidáns hatású és sejtjeink nélkülözhetetlen alkotóeleme. Leginkább a tüdőnknek, szívünknek és májunknak van szüksége sok koenzim Q10-re, főképp a 40. életév után, amikor a testünk egyre kisebb mennyiségben kezdi termelni.
kec

Speak Your Mind

Tell us what you're thinking...
and oh, if you want a pic to show with your comment, go get a gravatar!